Kedden este tartotta a Szepes Gyula Művelődési központban az IRKA az idén „(I)GAZSÁG” címen kiírt vers- és prózaíró pályázatának eredményhirdetését. A díjazott és felolvasott művek – valószínűleg az alkotók tudtán nélkül – tanúságtételül szolgáltak Fábry Zoltán azon megállapításának, miszerint: „Csak a valónak igaz megragadásával válhat az író és művész szószólóvá, alakítóvá, teremtővé és változtatóvá. Író a valóságot csak az igazság megsértése nélkül közvetítheti.”

Amikor a különbözőség hasonlóságot szül, amikor a látásmód az ellentétesben is megtalálja a közöset, akkor születnek olyan kiállítások, amilyet a parkvárosi református gyülekezet közösségi termében láthattunk Homolya Gábor és Hamar József fotográfiáiból, amelyeket az alkotók barátjaként Süle Zsolt ajánlott a figyelmünkbe, ránk bízva – sőt, kifejezetten ösztönözve erre –, hogy kitaláljuk, melyik felvétel kinek a munkája.

Érdi emelkedő címmel Matzon Ákos Munkácsy-díjas festőművész kiállítása nyílt meg az Érdi Galériában. A tárlatot Pataki Gábor művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe, s szokás szerint – ahogy ezt már nyugodtan elmondhatjuk – Dresch Mihály szolgáltatott alkalomhoz és a hangulathoz illő dallamokat szaxofonon.

A Képzőművészek Érdi Közössége igyekszik kihasználni a lehetőséget, amit azzal kaptak, hogy az új Parkvárosi Közösségi Házban évi négy alkalommal kiállítási lehetőségük van. Idén már a harmadik tárlatukat szervezték meg, ezúttal a mindenkor, minden műfaj alkotóit erősen inspiráló – ahogy erre László Bandy képzőművész is felhívta a figyelmet megnyitójában – ősz jegyében.

Az Érdi Jazz Fesztivál idén fele olyan hosszú, mint szokott lenni, de Irk Réka fesztiválmenedzser ígérete szerint ugyanannyi zenész lép fel rajta, mint szokott. Sőt, nemcsak a zenészek létszámában hozza a korábbi éveket a péntek esti nyitány alapján, de a koncertek színvonalában is.