Kicsiből is lehet nagyot és színeset alkotni
Vasárnap reggel kezdődtek a munkálatok az iskolaudvaron, amikor meglátogattam a lázasan dolgozó szülőket, már jó néhány játék kezdett alakot ölteni a placcon. Bira-Erdő Enikő, az ötletgazda és fő szervező nagy lelkesedéssel meséli, hogy amikor két éve elkezdett idejárni a gyermeke, beindult a fantáziája, milyen jó lenne apró szépítéssel kedvesebbé, szerethetőbbé tenni ennek a 110 éves épületnek az udvarát.
- Az ide járó alsósok mindennapjaik nagy részét ebben a közegben töltik. Arra gondoltam, legyen ez minél hangulatosabb, barátságosabb, miközben ezek a játékok arra is alkalmasak, hogy fejlesszék és inspirálják a kicsiket. Ma már egyre inkább tudományosan is bizonyított, mennyire meghatároz bennünket a minket körülölelő tér. Faldíszítésben volt már otthoni tapasztalatom, így először csak az iskola udvarán álló kazánházra gondoltam néhány virágot festeni. Ez az ötlet támogatásra talált mind az iskola részéről (akik állták a festék árát), mind a szülőtársak részéről. Így borult virágba egy tavalyi, meleg őszi napon a kazánház és ezen felbuzdulva, tavasszal és nyáron aztán a tornateremnek helyet adó faház is, akkor már három osztály szüleinek és gyermekeinek közreműködésével - árulta el Enikő.
Az alkotás pedig újból ihletet szült: a közös festegetések során Enikőben és szülőtársaiban felmerült, hogy milyen jó lenne ezt folytatni, és az Érdligeti Általános Iskola példáját követve, az aszfaltra is lehetne játékokat festeni.
- Az ötletet sok-sok tervezés, internetről inspirálódás követte, így született meg ez a mostani projekt is. Olyan akadálypályát terveztünk, ami az első-másodikos korosztály számára fontos mozgásokat gyakoroltatja (tyúklépés, békaugrás, oldalazó lépés, egyensúlyozás, ugrálás, útvesztő, medvejárás), de emellett olyan további játékok is színesítik majd a tanulók szabadban töltött idejét, mint az ugróiskola, körjáték, tükör játék, sakktábla.
Az iskola vezetősége természetesen egyből a szülők és az ötlet mellé állt, és biztosította a projekthez szükséges anyagiakat. Amikor kedden visszatértem az udvarra, a gyerekek már birtokba vették a játékokat, és elégedett mosollyal az arcukon próbálgattak ugrálni előre-hátra, oldalra, az egyik játék mellé festett nyilaknak megfelelően.
- Egyrészt játékosan megmozgatja a gyerekeket a szünetek alatt, de a testnevelési órákat is kiegészítheti. Ezek olyan ötletes játékok, hogy fejlesztik a ritmusérzéküket, az ügyességüket, azt, hogy hogyan tudnak közösségben játszani. Csak köszönetet tudunk mondani a szülőknek amiért tavaly a kazánház és a tornaterem külső falát is megszépítették, most pedig az udvart. Erre nálunk már ezer éve nem volt példa - mondta Gál Tünde, az alsó tagozat igazgatóhelyettese, miközben csillogó szemekkel nézte, ahogy játszanak a gyerekek az udvaron.
Enikő is köszönetet mondott mindenkinek, aki valamilyen formában részt vett az alsósok környezetének szépítésén, illetve hogy a gyerekek kicsit tartalmasabban tudják eltölteni a szüneteiket az udvaron:
- A festegetések során, azon túl, hogy igazi közösség épült (hiszen milyen jó, együtt alkotva még inkább megismerni egymást- főleg ez első osztályban, amikor még mindenki idegen), a gyerekek is kivették részüket tavaly a virágok, most pedig a játékok tervezésében, és aztán büszkék voltak saját és szüleik alkotásaira. Ez a projekt tudatosabbá tette őket, sajátjuknak érzik és jobban is vigyáznak az udvarra. A gyermekek arcán lévő öröm pedig, amikor birtokukba vették az új játékokat, a megújult udvart, mindent megér! Nagyon hálás vagyok azért, hogy az iskolaszépítés így megvalósulhatott, hogy ilyen támogató közeg vett körül. Köszönöm a lelkes szülőtársaknak, akik részt vettek a festésben, a többieknek, akik ötlettel, biztatással, süti és tea hozásával vagy akár az eseményről való képes híradással segítettek minket, a gyerekeknek és a testvéreknek, akik terveikkel, vagy akár saját kezűleg vettek részt a szépítésben, nyugdíjas tanítónő édesanyámnak, akivel megterveztük a játékokat, a családoknak, akik lehetővé tették, hogy erre összpontosítsunk és időt biztosítottak hozzá, az új elsősök szüleinek, akiknek tovább adhatjuk a stafétát, az iskolavezetésnek és a tanári karnak külön köszönöm, hogy anyagilag támogatott, bizalmat, szabad kezet adott, örömmel együttműködött velünk, és kedves gesztusként a festegető gyermekeknek igazgatói dicsérettel, a szülőknek pedig oklevéllel köszönte meg a segítséget, a takarítóknak, hogy szabadidejükben is jöttek és nyitották a kaput, az érdligetis szülőknek az ötletet és tapasztalatcserét, a festékboltnak a kedves hozzáállását és hogy tanáccsal segítették, hogy minél tartósabb legyen a végeredmény.
A történetnek itt tehát még nincs vége: hiszen a szülők vasárnapra tervezik, hogy színt varázsoljanak az iskola belsejébe is, ahol az emeletre felvezető lépcsőket fogják ellátni pozitív, megerősítő mondatok felfestésével.
- A tanulság az, hogy csinálni kell, elkezdeni - ha az ember egy jó ügy (szép iskolakörnyezet teremtése) mellé áll, mindig talál hozzá társakat, támogató közeget és hogy kis költségből is lehet nagyot alkotni, a környezetünket széppé tenni, csak ügyes kezek és lelkes közösség szükséges hozzá. Reméljük, mások is kedvet kapnak és követik az érdligetisek és a bolyaisok példáját, milyen nagyszerű lenne, ha ez egy mozgalommá nőné ki magát - tette hozzá Enikő.
