A remény lángja
A ködbe burkolózott főtéren a Pest Megye Népművészetéért Díjjal frissen kitüntetett Érdi Bukovinai Székely Népdalkör adott elő egy rövid műsort, Kóka Rozália vezetésével. A közönség a "Jézus és a fenyő" című bukovinai székely népmesét is meghallgathatta a Népművészet Mestere előadásában, majd a Kariatidák kórusa örvendeztette meg az egybegyűlteket egy csokornyi görög dallal.
Fórizs Gyula Zsolt baptista lelkipásztor elmondta hallgatóságának, hogy számára a karácsony az ünnepen túl a fényről, a meghittségről és az összetartozásról szól. Utóbbi kapcsán a baptista lelkipásztor kifejtette, hogy az összetartozás lehet a családon, a gyülekezeten és a városon belül, mindegyikre szükségünk van, mindegyik fontos, akár úgy, hogy összegyűlünk, akár úgy, hogy elmondjuk, szeretjük egymást:
- Annyiféle fájdalmat okozunk egymásnak akarva-akaratlanul, néha ki kell mondani, hogy szeretjük egymást -figyelmeztetett rá Fórizs Gyula Zsolt.
"Örvendezz ezen az ünnepen fiaddal és leányoddal, szolgáddal és szolgálóddal együtt, meg a lévitával és jövevénnyel, az árvával és az özveggyel együtt, akik lakóhelyeden élnek" - idézte Mózes ötödik könyvét a baptista lelkipásztor, aki ennek kapcsán kiemelte:
- Miközben ünneplünk a családunkkal, nem szabad elfeledkezni azokról sem, akiknek nincs családjuk, akik árvák, akik özvegyek, akik bajban vannak.
Ha tehetjük, a családi ünnep mellett vonjuk be őket is az ünneplésbe, adjuk meg az ünnep lehetőségét a számukra is, biztatott rá Fórizs Gyula Zsolt.
